GSR avagy társadalmi felelősségvállalás a közszférában

Kategória: Aktuális.

Az elmúlt években megtanultuk, mit jelent a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, azaz a CSR, itt az ideje, hogy ezt a szemléletet kiterjesszük a vállalatokról a közszféra szereplőire is – ez az alapgondolata az Európai Unió „Társadalmi felelősségvállalási modell – innovatív megközelítés a közszféra működésének eredményesebbé tétele érdekében” című projektjének, melyet a Dél-Kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program támogatásával zajlott és hazánkban a Tempus Közalapítvány koordinált.

„Joggal merül fel a kérdés, hogy a közszféra tekintetében, amely eleve a közjó szolgálatára hivatott, van-e relevanciája a társadalmi felelősségvállalásnak – teszi fel a kérdést Vörös Andrea a Tempus Közalapítvány koordinátora. “A 2010-ben kiadott ISO 26000 magyar szabvány egyértelműen fogalmaz: a közösségi megmozdulásokon és a környezet védelmén túl olyan nagy területek is idetartoznak, mint a munkaügyi gyakorlatok, az ügyfelekkel való kapcsolat, vagy az emberi jogok. Ezeken a területeken pedig sok lehetőségük van a közszféra intézményeinek is. A közintézményekben zajló munka során azt tapasztaltuk, hogy jellegzetesen a belső fókuszú területeken vannak fejlesztenivalók. Miközben például nagy társadalmi kampányok zajlanak az energiahatékonyság megteremtésére, addig a sokszor hatalmas és forrás híján nem korszerűsített épületekben működő közintézmények korántsem mondhatóak energiahatékonynak. Ami pedig a felesleges papírfelhasználást illeti, abban biztosan a többszörös iktatási rendszert használó állami bürokrácia jár élen.”

„A politikától mentesnek nem mondható magyar közszférában jellegzetesen problémás terület a szervezetirányítás” – számol be a projektben tanácsadóként résztvevő szakember, Molnár-Bánffy Kata. „Rossz a belső információáramlás, mind fentről lefelé – sok munkahelyi vezető „az információ hatalom” elve alapján gondolkodik -, de lentről felfelé is (nincsenek megteremtve a megfelelő csatornák). A másik terület, amit érdemes kiemelnünk, az érintettek érdekeinek tiszteletben tartása. Bár örömteli módon szaporodnak a jó példák, amikor valamit korrekt módon, gyorsan és barátságosan intéznek el számunkra egy közhivatalban, azért még mindig sokszor érezzük úgy, hogy csak az időnket vesztegetjük. Míg a kisvállalkozók pontosan tudják, hogy „az ügyfél a király”, addig ugyanez a közintézmények tisztviselőiről, akik nem érdekeltek közvetlenül az ügyfél-elégedettségben, nem mondható el. A versenyszférában a CSR-t egyenesen egy újfajta, hatékony vállalatvezetési elvként értelmezik, amelynek keretében valamennyi érintetti kör áttételesen vagy közvetlenül hasznot termel a vállalatnak. A közszférának mindannyian az érintettjei vagyunk. A közigazgatásnak tehát elemi érdeke, hogy működésében érvényre juttassa a társadalmi felelősségvállalás alapvető értékeit (ezt a szemléletet a CSR mintájára GSR rövidítéssel jelölik). A kérdés az, hogy ezt mikor ismerik fel.”

A Tempus Közalapítvány munkatársainak a meglátása szerint a hároméves projekt eredményesen zárult, hiszen transznacionális és nemzeti szinten is értelmezni tudta a társadalmi felelősségvállalást a közintézményekben. Az intézmények maguk is elkötelezettek és aktívak ezen a területen. A projekt során a közalapítvány munkatársai eredményes partnerkapcsolatba kerültek mintegy 70 közintézménnyel, mint pl. a Pest Megyei Kormányhivatal, a Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, a Hungarokontroll Zrt., számos önkormányzat, családsegítő központok, oktatási és  kulturális intézmények, Magyar Levéltár. A képzések, konferencia és tanácsadás keretében a projekt elért 200 közintézményi munkatársat, akik használható tudást kaptak a társadalmi felelősségvállalás témakörében és elkötelezetté váltak.

A projektben résztvevő szervezetek számos szép kezdeményezésről beszámoltak – ezek a Tempus Közalapítvány hamarosan megjelenő szakmai kiadványában hozzáférhetők lesznek. Ilyen például a Hegyvidéki Önkormányzat Lépjünk! kampánya, amelyet azért indítottak, mert egy felmérésből kiderült: a kerület lakói az egyik legzavaróbb dolognak az utcákon fellelhető kutyapiszkot tartják lakóhelyükön. Széles társadalmi csoportokat érintő és segítő program az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Ökoiskola programja, a Budapesti Művelődési Központ több éve nagy sikerrel futó Kattints rá, Nagyi! programja, amely civil-public-private partnerség keretében segíti az idősebb generáció digitális készségeinek fejlesztését. Más célcsoportot szólít meg a MEREK (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) Guruló projektje, ez mozgássérültek számára teremt munkalehetőségeket és megoldja az eszközjavítás problémáját minden régióban. A Magyar Állami Operaház olyan csoportok számára próbálja vonzóvá és elérhetővé tenni műsorait, akik anyagi, vagy kulturális szempontból eddig nem tartoztak az Operaház közönségéhez.

Fontos eredmény az is, hogy magyar nyelvű segédanyagok, képzési tematikák, tanácsadói forgatókönyvek, kézikönyv-jellegű kiadvány készült a közszféra társadalmi felelősségvállalásáról, tehát egy olyan tudásbázis jött létre, amelyből a jövőben számos közintézmény meríthet.
(BrandTrend)