Kerítésfestéstől az üzleti modellig

Kategória: Párbeszéd.

Admin kategória: wallpaper.

Résztvevők:

Őz Beáta, ügyvezető, VELUX Magyarország Kft.

Molnár Csaba, MagNet Bank közösségfejlesztési igazgató

Sas István, reklámfilm rendező, reklámpszichológus

Kojnok Valéria, Magyar Adományozói Fórum

Jánosy Zsuzsanna, BrandTrend, társtulajdonos, ügyvezető igazgató

Kőszegi András, társtulajdonos, márkatanácsadó
A téma, amit ma igyekszünk kibeszélni, az a fenntarthatóság és a márkák kapcsolata, és azt a furfangos címet adtuk neki, hogy a Kerítésfestéstől az üzleti modellig. A CSR területen a kerítés festés ugye arról szól, hogy egy elmegy kerítést festeni és a CSR aktivitásokban sem cél, sem stratégia nem ismerhető fel. Az üzleti modell nálatok a Magnet Bankban ugye kimondottan többek a fenntarthatóságra épül. Amikor az ilyen vállalatok hasonló típusú aktivitásokat csinálnak, hogy az üzleti stratégiai szintre emelik a fenntarthatóságot, akkor igenis a saját fenntarthatóságukba vagy a saját profitjukba fektetnek be. Szeretném, ha először arról beszélnénk, hogy Nektek, vállalatoknak miért fontos a fenntarthatóság területe?

Őz Beáta
Nálunk 1941-ben alapították a céget, 71-ben hozták a cégalapító tulajdonos hota létre az első alapítványt. Gyakorlatilag ő 1965-ben fogalmazta meg azt a mintavállalati célkitűzést, ami tulajdonképpen a mi PR stratégiánkat jelenti és teljesen összecseng a jelenlegi CSR tevékenységekkel. Őt az foglalkoztatta, hogy azon kívül, hogy egy cég profitot termel, mit tud tenni még a környezetéért, az emberekért, a társadalomért, és szerintem ez egy kicsit összefügg azzal a skandináv kultúrával, amivel most nekem már szerencsém van közel húsz éve együtt élni. Ezek az emberek szerényen, becsületesen állnak a vállalatukhoz is, és azon túl, hogy persze profitot kell termelni, figyelnek arra is, hogyan tudják visszaadni annak egy részét a társadalomnak. Mi arra például nagyon figyelünk, hogy szétválasszuk a marketinget és  azokat az adományokat, amiket a civil társadalomnak jutatunk. Nyilván más egy fenntartható épületkoncepciónak a kifejlesztése, ami fontos az építészek, fontos a magánemberek számára. Ezeket nyilván reklámozzuk is, Magyarországon is többmilliárd Forintot áldozunk ilyen  jellegű projektekre.

Hogy a civil társdalomért folytatott tevékenységünk érdekli-e az embereket, azt kell, hogy mondjam, véleményem szerint nem, legfeljebb azokat,  akik benne vannak, vagy érintve vannak, tehát egy olyan anyukát, akinek mondjuk daganatos betegségben szenved a gyermeke és eljut a Bátor táborba egy-két ingyenes terápiára, egyébként a közvéleményt szerintem ez a téma egyszerűen hidegen hagyja. És ez nyilván nem jó.

Sas István
Hogy a beteg gyerekek kapjanak támogatást, a családon belüli erőszak csökkenjen, vagy a mellrák elleni küzdelmet valaki támogassa, ez állami feladat. Mit kap ezért cserébe egy vállalat? Azért, hogy az állam válláról elveszi ezeket a gondokat? Kötelessége lenne a médiának, hogy erről beszéljen.

Kőszegi András
Ez rendben van, amit mondasz, István, de van egy másik része is a dolognak szerintem, hogy amikor egy vállalat ilyen irányú tevékenységet folytat, nem tudok jobb szót, önmaga fenntartható működésébe, a saját profitjába is befektet. Azt gondolom, hogy pont a fenntarthatósági aktivitás, a stratégia az nem egy elkülönült valami és nem egy nettó jótétemény egy vállalat életében. Amikor a környezetvédelembe fektet be, akkor a saját működési területébe fektet be. Amikor a munkavállalóiba fektet be, akkor megint csak a saját működésébe fektet be.

Jánosy Zsuzsanna
Én ezen egy picit túlmennék és részben egy picit meghaladott kérdésnek is tartom, hogy külön beszéljünk a CSR-ről. Pár éve elképzelhetetlen volt akár a Volkswagennél, ahol dolgoztam, hogy politikai kérdésekben állást foglaljanak. Ma meg ugye megkerülhetetlen a migráció, a vallás, az erőforrás hiány miatt az, hogy kimaradjon bármilyen társadalmi gazdasági szereplő e témákban az állásfoglalásból. Ezek a problémák összeérnek, és a vállalatok lehetnek, akik ebben megoldást adnak. Nem reklámot szeretnék csinálni a Magnet banknak, aki ezt valahol ezt a társadalmiságot vagy az üzleti modellbe, vagy hogy ilyen messzire nem megyek, a márkaértékek közé beépíti, de ezek lesznek a gamechanger márkák. Ők azok, akik teljesen organikus módon tudják beépíteni a márkaértékek közé ezeket az értékeket, és közvetíteni is tudják ezeket a környezet, az érintettjeik, a fogyasztók felé, kvázi nincs ott a gep, a főtevékenység és a CSR tevékenység között.

Őz Beáta
Szerintem egy kicsit egyébként ugyanarról is meg kicsit másról is beszélünk. Amikor az én cégem azt mondja, hogy elkötelezett az emberek felé és egyébként jobban bánnak a dolgozóikkal, mint más cégek, akkor ez számomra azt jelenti, hogy az én cégem tiszteletben tartja az én magánidőmet és nem facsar engem ki két év alatt és dob ki mondjuk egy másik versenyzőért cserébe. Nagyon sok olyan dolog van, amit azért megtanulhatunk a nyugati társadalmaktól, mondjuk akár egy skandináv típusú cégtől. Mert én például azt tapasztalom, hogy Magyarországon ez a szint azért relatíve alacsonyabb, mondjuk egy Németországhoz képest. Nyilván ez egy hosszú távú nevelési folyamat, amiben benne van az oktatás, benne van a tv, benne van a média, szakemberek, tehát ez szerintem bonyolult kérdés ilyen értelemben.

Molnár Csaba
A World Giving Index több kérdést is feltesz az embereknek. Az egyik az, hogy az elmúlt időszakban segített-e bárkinek, önkénteskedett-e, adott-e pénzbeli adományt. A németeknél, osztrákoknál, csak, hogy így közelben maradjunk, ott gyakorlatilag az embereknek az ötven-hatvan százaléka mondja azt, hogy igen, már önkénteskedett, segített, pénzzel támogatott jó ügyet. Magyarországon ennek az aránya körülbelül a fele. Itt magánszemélyekről beszélünk, ami talán jobban mutatja a téma iránti érdeklődés, elköteleződés mértékét.

Kőszegi András
A vállalat, amikor adományoz, ugye felelősen teszi ezt és szolgálja az üzleti érdekeit. Hiszen önmagában adományozni, mondhatom azt, hogy felelőtlenség, hiszen a cég profit termelésre jött létre és nem azért, hogy egyébként ezeket az állami feladatokat felkarolja és megoldja. Csaba, Ti ugye egyrészt már egy üzleti modellnek nevezitek, ha akarom pedig egész egyszerűen mondhatnám azt, hogy csak normálisan működtök. Mert abban, hogy egy vállalat transzparensen működik, az, hogy egy vállalat az érintettjeivel kapcsolatot tart fönt, abban tulajdonképpen mondhatnám, hogy semmi extra nincs ebben, tehát tulajdonképpen a világ megérett a pusztulásra, ha ez az üzleti modell új.

Molnár Csaba
Richard Branson, a brit Virgin cégcsoport alapítója mondta egyszer, hogy az üzleti szférának megoldásokat kell termelnie és nem további problémákat. Ez fontos, mert ebben a szférában, ebben a pozícióban is már van valaki, aki megkérdőjelezi azt, hogy akkor leszünk boldogok, ha nagyon sok profitot termelünk, maximum profitot hozzuk ki a cégünkből, nagyon sokat fogyasztunk, mindent megveszünk, amire szükségünk van. Amikor a válság bejött Magyarországra, akkor a közösségi bank nagy tulajdonosai azt gondolták, hogy tulajdonképpen ez egy nem fenntartható modell, ahogy ma a bankszektor működik. Profit maximalizáló módon, rejtett költségekkel, azokkal a kondíciókkal, feltételekkel, olyan termékekkel, amelyek nem transzparensek, sőt valójában olyan extra terheket jelentenek a társadalomra, amelyet az nem bír el. És ezeket nagyon ügyesen eladja óriás marketing büdzsével, hatékony eszközökkel. Azt gondoljuk, ha a fenntarthatóság értékei beépülnek az alaptevékenység, így például a banki termékek, szolgáltatások szintjére, akkor kezdődhet el az igazi párbeszéd. És ehhez persze kell transzparencia is. Nem az számít, hogy visszaadjunk valamit a profitból, hanem az a lényeges, hogy azt hogyan termeltük meg. Egy fekete doboz, amiben és ahogyan a profit megtermelődik, amelyből valamit majd utólag kompenzálnom kell? És még el is várom, hogy a kommunikációs szakma majd írjon róla? Fizetett módon dicsőítsem is magam? Ilyen szempontból a VELUX is nagyon jól működik, hiszen nem kérkedik az adományaival. Róluk, a VELUX-ról kellene beszélnie a szakmának.

Kőszegi András
Az, hogy fenntartható-e a márka vagy fenntarthatósági-e a márka az egy nagy különbség, mert a Nike is fenntartható márka, de nem biztos, hogy fenntarthatósági márkának gondolják az ázsiai termelése miatt.

Molnár Csaba
Mi például nem elsősorban a MagNetBank brandet mint márkanevet pozícionáljuk, mi nem akarunk költeni arra sok milliót, hogy csak a Magnet név legyen nagyon ismert. Az ügy legyen ismert, ez a gondolkodás, ez a paradigmaváltás, hogy a pénzemen keresztül változik-e valami, a hatásom láthatóvá válik-e és tudok-e tenni, finanszírozni, támogatni, civil projekteket, jó hitelügyeket támogatni direktben. Ez érdekes, hogy erről beszéljenek. Ha a Magnet brandet ezeken keresztül mutatjuk meg, és azt mondjuk, hogy ez a magnetről is szól, akkor ez a fajta bizalom, amit kiépítünk, vagyis hogy az ügy fontos, fontosak a civilek, a partnerek, a naperőmű parkok, a boldog iskolák, és azok a betétesek, akik tudatosan állnak ezek az ügyek mögé, így sokkal hitelesebb, fenntarthatóbb, jobban tudjuk a saját brandünket is építeni. Ez a közvetett hatás szerintünk erősebb a márkára nézve, mintha csak magunkat a nevünket tennénk a kirakatba (óriásplakátokra), azzal hogy mennyire szuper ez a márka. Így ez egy izgalmas márka pozícionálási kérdéssé is válik.

Sas István
A versenyben a vállalatok igen is borzasztó nehéz helyzetben vannak, mert az áruikkal, a termékeikkel nem tudják már megkülönböztetni egymást, mert egyformán jó mindegyik. Ha én igen is valamit csinálok, akkor elvárom, hogy legalább ne vegyék kérkedésnek. Ha mi nem beszélünk róla, hogy mi jók vagyunk, akkor az a jó az nem hasznosul kellő mértékben. A reklám ennek a jónak a multiplikátor szereplője. Ha ez üzleti modell és mi nem beszélünk róla, csak a szájhagyományra hagyatkozunk, ugye mikor erősít szájhagyomány? És mikor lehet erős? Ha van mögötte egy erős márka, mint a MagnetBank.

Kőszegi András
Ugye itt megy egyfajta macska-egér játék a sajtóval, ahogy mondod. Történik egy jó, megírja a sajtó vagy nem, persze megírjuk, fizessél érte. Ha egy márka egy adott társadalmi probléma mellé odaáll és adott esetben az egész reklám aktivitását, marketing kommunikációját is ilyen alapokra helyezi, az egy jó dolog.

Sas István
Ezeknek a témáknak helyt adni a szakma kötelessége. A médiáé is meg a tiétek is. A média azért nem számol be egy ilyen aktivitásról,  mert egész egyszerűen az emberek nem fogják megnézni. A média meg ugyanolyan profitból él, mint ez a cég, mint a VELUX vagy a Magnet bank. Nyilván ők ahogy működnek,  ez egy össztársadalmi kérdés, milyen identitása van egy adott társadalomként élő emberi közösségnek.

Jánosy Zsuzsanna
Bocsánat, de mindig lehasítjuk a médiát: hogy van a média és vannak a vállalatok. A média is egy vállalat, neki is van egy fogyasztója, az olvasó. Neki is érdemes lenne fenntarthatóan működni, edukálni az olvasót, rávenni arra, olvasson, értéket olvasson, hogy legyen 10 év múlva neki is olvasója. Most kimondhatjuk, hogy a média típusú vállalatok nagy része nem működik fenntarthatóan, de piros számokat is írnak, nyilván nem feltétlenül ezért, de egyre szűnik meg a print, tehát nekik is érdekük lenne edukálni az embereket, mert az ő márkáil is meg fognak halni.

Kőszegi András
Tulajdonképpen olyanra adományozni a pénzt, ami utána önműködővé válik, mint ez az afrikai napelem lámpa program a VELUX-tól, az nagyon érdekes számomra. Pont ezért, mert ugye ott nincs áram, nem tudnak este már olvasni az emberek, a gyerekek pedig tanulni. Ha a VELUX napelemes lámpákat fejlesztett ki, és tulajdonképpen ez a program képes kereskedelmi útra térni  aztán később a jövőben, az nem nettó adomány, hanem egy nagyon érdekes történet. Ebből mennyi a nettó  jó? A VELUX egy teljesen elmaradott országban piacot és márkát épít. Amikor majd eljutnak odáig az emberek, hogy nem sárkunyhóban, hanem épített házban laknak, akkor el fognak gondolkodni, milyen ablakot fognak betenni, milyen fényvezetőre van szükség, milyen termékeket fognak vásárolni. Tehát, akkor adott esetben egy nettó jó miatt megjelenítjük ezt, ami egy piacépítés része egy olyan térségben, ahol még ennek nincsen piaca.

Őz Beáta
Hát ez azért jó kérdés. Lehet, hogy te már előre látsz valamit, amiben én nem látom az összefüggést, mert egyébként az éghajlati viszonyok miatt, mondjuk Afrika pont nem annyira célpiac, és nem is tudom elképzelni, hogy valaha is az lesz. De persze minden lehetséges. De az igaz, hogy  a fenntarthatóság zászlaja alatt olyan innovatív módszereket fejlesztünk ki, amibe a kereskedelem nincs bevonva. Több olyan projekt is van, ahol roma gyerekeket, fiatalokat karolnak fel és ezek mind erről szólnak, hogy a roma gyerekeket a saját környezetükbe hogyan képezzék, fejlesszék, edukálják. Remélhetőleg ők is egyszer célcsoportunk lesznek majd, lesznek egészséges házaik, amikben helyet kapnak a mi termékeink, de alapvetően nekem azért ez így nem kötődik össze a fejemben. Ugyanakkor engem ez jó érzéssel tölt el, mint munkavállalót,  hogy az én cégem abból a profitból, amit mi megtermelünk itt Magyarországon, globálisan  visszaforgat és megtalálja, megkeresi ezeket a projekteket és ezeket a támogatási formákat.

Molnár Csaba
A MIT-nak Amerikában van egy nagyon jó kurzusa, amely most szeptemberben indult, „Transforming Business, Society and Self” címmel. Ez azért érdekes, mert itt nem azt tanítják, hogy a biznisznek kell megváltoznia ahhoz, hogy társadalmi hatásaiban is kvázi pozitív legyen, hanem a self-nek, az egyénnek is meg kell változnia. Mert egyéni, személyes szintű változások nélkül egy vállalat sem tud változni. Szerintem előbb-utóbb kapcsolódnia kell ezeknek is a CSR-hez és a fenntartható üzleti modellekhez. Fontos elem persze önmagunk transzformálásán kívül végiggondolni azt is, hogy kik a partnerek, kik az érintettjeim, kikkel dolgozom, kik a beszállítók, kik is az ügyfeleim? Őket mik foglalkoztatják? És mit is tesz a termékünk az életükkel?

Jánosy Zsuzsanna
Nekem ez azért szimpatikus, mert ugye Magyarországon a volt rendszerben az állam több tíz évig támogatta az embereket. Olyan programokat kell csinálni, ami katalizálja az embereket, az egyéneket, a kis közösségeket arra, hogy megtanuljanak ők is profitot termelni, kvázi  integrálódni a társadalomba. Ez egy másik hozzáállás.

Molnár Csaba
Amikor például a kreatív ügynökséggel beszélünk arról, hogy mit, hogyan csinálunk, hány száz civil projektet támogattunk az elmúlt öt év alatt, mennyi profitról rendelkeztek nálunk, (a Magnet Banknál nem a menedzsment, hanem) az ügyfelek, – erre az ügynökségnél is felkapják a fejüket. Mert szokatlan ez a gondolkodás, ez az új üzleti paradigma.. Innen nézve szembe megyünk az autópályán. És azok kapják fel a fejüket a fenntarthatósági márkákra, azok mozdulnak először egy társadalomban, akik amúgy is már tesznek valamit másokért, vagy mondjuk épp kicsiben a környezetükért; lehajolnak a szemétért. Ezekre az emberekre van szüksége egy ilyen fenntarthatósági brandnek.

Kőszegi András
Az egy kérdés, hogy például nálatok, vagy bármelyik vállalatnál kell-e arról konkrétan arról beszélni, hogy ez jó? Vagy egész egyszerűen arról kell beszélni, hogy mi így működünk, így születnek a termékeink és ez az identitásunk része.

Kojnok Valéria
Szerintem a vállalatoknak nagyon sok lehetőségük van, a tömegmédiumokon kívül, hogy beszéljenek magukról, mint jó márkákról. A  legfontosabb érintetti partnereket kell meghatározni, azt, hogy kihez akarok beszélni, kinek a számára lehet ez fontos? Rengeteg olyan cég van, amely közvetlenül a tevékenységeit helyi szinten végzi, Nekik elég az, hogy a helyi közösségek tudnak róluk ott, ahol  szeretnék fölvenni például a munkavállalókat.

Őz Beáta
Az, hogy ezekről az adományokról nem jelentetünk meg fizetett hirdetést, az része a mi stratégiánknak, de nagyon sok más terület is van, amire odafigyelünk. Fontos, hogy a mi gyártásban dolgozó kollégáink ne szenvedjenek balesetet. Erre hosszú távú programok vannak kidolgozva, ez egy olyan dolog, ami elsősorban nekünk fontos, ezt magunkért csináljuk. De nyilván azért is, mert minden egyes élet, ami mondjuk a mi termékeinknek a gyártása közben megsérül, az egy családnak az életére kihat és mi ezt nem akarjuk.

Sas István
Időnként össze kéne fogni és bizonyos szakmai érdekcsoportoknak, összeadni és beszélni róla, mennyit csináltak. Ha így teszünk, ez előbb-utóbb fogja érdekelni az embereket. A sajtót – igazad van – nem érdekli, mert nincsenek olyan megfogalmazások, olyan megoldások, hogy ebből izgalmasat lehessen csinálni.

Kőszegi András
Pénzért kommunikálni sem lenne bűn azért, hogy az az embereket megfogja, ne adj’ Isten elgondolkoztassa, hasba vágja. Valóban nincsenek igazi nagy, kreatív megoldások ezen a területen. A sajtó kap naponta kétszáz  PR közleményt a vállalatok PR ügynökségétől, ahol mindezeket a tényeket leírják dög unalmasan.

Molnár Csaba
Nagyon érdekes, hogy hol jön vissza profitban a fenntarthatósági márka építése, vagy miért jó zöldülni és nem csak zöldre festeni. A MagNet Bank például meg tud jelenni nem fizetett módon, nem fizetett helyeken, eseményeken, ami visszahat a márka értékére. Néha csak minket hívnak meg a teljes bankszektorból egy érdekesebb előadásra, kerekasztal beszélgetésre. Épp a napokban keresett meg az MTA, vagy most épp ti, a Brandtrend, és nagyon gyakran egy-egy civilszervezet hív minket a kampányához. A bankszektor teljességét érintően a Magnet ötödszörre nyeri meg az év társadalmilag felelős bankja díjat. A konkurencia, bónuszokat, magasabb fizetéseket, céges autókat ad, nálunk bringa flotta van és nincs céges autó. Hogy miért jönnek mégis és miért dolgoznak nálunk a kollégák és miért motiváltabbak? A Maslow-piramis modellje érhetővé teszi ezt; ha a kollégáink alap (biztonsági, fizikai) szükségletei már rendben vannak, felette jön be az önmegvalósítás szintje, belső igényesség, és késztetés. Na ez igazibb, jóval erősebb motiváció, sikertényező.

Kőszegi András
Azt gondolod tehát, hogy megéri fenntartható márkát, sőt fenntarthatósági márkát építeni?

Molnár Csaba
Úgy pozícionáljuk a márkát, mint nem sokan előttünk. A termékünk nem versenyzik árazásban a nagyon magas kamatokkal, vagy alacsony költségekkel, hanem azt mondjuk, ez egy olyan termék, amit senki más nem kínál, ilyenkor mi magunk határozzuk meg a játékszabályokat ezen az általunk definiált „új” piacon. Nincs senkinek olyan bankkártyája, ami mást, mondjuk egy civil szervezetet támogatna. A legtöbbnek olyan bankkártyája van, amelynek hűség pontjaival ő maga a használója gazdagszik meg, néha ráadásul teljesen értelmetlen nyereménytárgyakra gyűjtögetve. Sok területen hozunk új játékszabályokat, akár a szervezeten belül is, a munkatársaink motiváció fejlesztése és így hatékonysága területén. De ez egy lassabb, hosszú távú, igazi low-profit modell, ez nem hoz nagy és gyors megtérülést a befektetett tőkére vetítve.

Jánosy Zsuzsanna
És a fiatal generáció ? Nyitott ma erre Magyarországon?

Kojnok Valéria
Nagyon sok vállalatnál találkozunk azzal, főleg az ilyen telekommunikációs cégeknél, ahol a HR-esek arról számolnak be, hogy a gyerekek, amikor részt vesznek ilyen különböző céges foglalkozásokon, és aztán eljönnek az interjúra, hogy bizony nagyon sokakat kifejezetten az foglalkoztat, hogy az adott cégnél milyen lehetőségeik vannak arra, hogy valamit tegyenek a társadalomért.

Kőszegi András
A VELUX vásárlókat vagy a potenciális vásárlókat érdekli, hogy adományoz a vállalat, vagy érdekli, hogy jókedvű a munkavállaló? Érdekli, hogy felelősen, transzparensen működik a cég, vagy  hogy felére csökkent a CO2 kibocsájtás? Vagy az ügyfél egyszerűen akar a lehető legolcsóbban egy tetőablakot, mert már eddig is többe kerül a háza, mint gondolta?

Őz Beáta
Minden cég életében benne van az a törekvés, hogy az érzelmekre milyen hatást tud kifejteni. Ennek része az, hogy mondjuk egy kiváló terméket gyártasz, és szolgáltatást teszel mellé. A business ügyfeleinknél azt látom, hogy amikor arról beszélünk nekik, hogy a VELUX alapítvány az egyik legnagyobb civil adományozó Magyarországon, nagyon elcsodálkoznak. Tehát ezt senki nem tudja, mint ahogy azt sem, hogy az egyik legnagyobb munkahely teremtő vagyunk, mert a gyárainkkal közösen több, mint ezer embernek adunk munkát. Ezen olyan ügyfelek lepődnek meg, akikkel mondjuk 20-25 éve együtt dolgozunk, és azt látom, hogy ebből a szempontból a kommunikációnak valóban nagyon nagy szerepe van. De ez visszás is lehet, valóban, hisz nyilván a vevő fejében megfordulhat az is, hogy mondjuk egy cégnek ha ekkora lehetőségeik vannak adományozni, akkor miért nem olcsóbb inkább a termék. A mi küldetésünk a társadalmi felelősségvállalás területén az is, hogy a mi cégünk pénzügyileg független, és ez biztosítja számunkra azt, hogy életképesek legyünk, növekedhessünk és utána a társadalomnak visszaadhassuk azt, amit mi a profitunkból megtermeltünk. Tehát mondjuk a VELUX cégcsoport életében soha nem fordult elő az, hogy bankhitelhez fordultunk volna. Mi akkor is végigvittük a stratégiánkat, legyen az  a CO2 kibocsájtás csökkentése, vagy a dolgozók munkahelyének a biztosítása, amikor nehéz volt a piac. A cégkultúránkban az is benne van, hogy a korrupció minden fajtáját ellenezzük, tehát  én jól érzem magam a bőrömben és fontos cégvezetőként, hogy minden nap nyugodtan hajthatom a párnára a fejemet.

Kőszegi András
Mondjuk úgy, hogy az a jó, ha egy vállalat jobban beágyazódik a társadalomba. De nem visszaad, hanem befektet abba, hogy tovább tudjon működni.

Egy  márka legyen olyan, amilyen és akkor lesz hiteles, ha valóban koherens, tehát a vezetői vízión, a márkaértékeken keresztül pedig a saját útját járja és ezeket az értékeket adja tovább. Vannak reputációs ilyen kutatások a világban, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban a legnagyobb vállalatok, akik élen járnak, mint a Walt Disney, a Microsoft, BMW, Google  a fogyasztók számára mégsem fenntartható vagy fenntarthatósági márkák.  Szerintem a BMW-re egyáltalán nem néznek úgy, mint egy  nagy fenntarthatósági márkára, de közben a nagy kutatások meg azt mondják, hogy, ők azok, akik rengeteg jót tesznek. Tehát az a kérdés, hogy meg tudjátok-e mondjuk VELUX-ként mutatni, hogy  a termék előnyökön kívül Ti valóban egy fenntarthatóan működő márka vagytok?

Őz Beáta
Magyarországon minden évben végeztetünk vevőelégedettségi felmérést, reputációs márkanév ismertségre és márka preferenciára vonatkozó kutatást. Vevőink, például egy beépítő cégcsoport, aki a mi termékünket konkrétan beépíti a tetőbe, 93%-ban ajánlanak minket kollégáiknak vagy az ő vevőiknek, és ez egy elég magas arány szám. Ezek nagyon fontos dolgok, és itt megint a  hitelesség jön elő, hisz nyilván sokszor egy beépítő  szájából hitelesebben hangzik minden márkaüzenet.

Kőszegi András
Zárásképpen gondoljátok-e azt, hogy belátható időn belül Magyarországon vagy akár globálisan valóban fogja az embereket érdekelni ez a terület és valóban olyan márka értékként kezelik majd a fenntarthatóságot, illetve valóban fognak-e  rá áldozni a fogyasztók? Szóval láttok-e arra reális esélyt, hogy az embereket ez érdekli, lesz belőle tartalom, döntésekben, márka preferenciákban ez megjelenik.

Őz Beáta
Biztos vagyok benne, hogy igen. Én például az új kollégáknál azt látom, hogy megnézik a honlapunkon, tájékozódnak arról, hogy mi milyen cég vagyunk. Oktatásról is beszélgettünk már reggel, hisz a fenntarthatóság sokféle területet érint. A gyerekeinknek kell megtanítani ezt az értékrendszert átadni, nem gondolkozhatunk mi sem úgy, hogy majd az unokáink teszik rendbe a földet, mert most kell rendbe tenni.

Sas István
Igen én hiszek benne, az embereket továbbra sem fogja érdekelni ez a téma, viszont ez lesz a minimum, hogy a cégek áldoznak rá, és óriási pénzek fognak kimenni reklám helyett arra, hogy a cégek megkülönböztessék magukat, hogy ki jobb és ki kevésbé jó ezen a területen.

Kojnok Valéria
Én is azt mondom, hogy biztos, hogy lesznek változások. Pont egy olyan időszakban élünk, ahol a mérleg nyelve eléggé inog, akár a migrációs kérdésre gondolunk, akár a környezetvédelmi problémákra, ami szerintem az egyik legfontosabb globális probléma. Úgy gondolom, hogy 10 éven belül óriási változások lesznek, és valószínűleg az emberek megtanulják azt értékelni, amiben most élnek és valószínűleg föl fognak értékelődni ezek a fenntarthatósági kérdések is.

Molnár Csaba
Szerintem a tömegeket nem fogja ez érdekelni a jövőben sem, de a kritikusokat igen. Ha ezek a véleményvezérek elkezdenek akár pár ezren is erről kommunikálni, gondolkozni, nézeteket formálni, új szempontokat behozni, az fordulópont lehet.

Mindig lesz az, aki annyira a saját életét akarja biztosítani, hogy magán kívül semmi másra nem gondol, – ami akár lehet, hogy rendben is van egy adott a helyzetben. Tehát nem hiszem, hogy radikálisan megváltozik bármi is, viszont az a kritikus tömeg az nagyon fontos.  Legyen ez a trend, nem az a fontos, mi a legújabb termék, és hogy milyen autóban ülsz, hanem hogy mit csinálsz magadon kívül másokért, a környezetedért. Ez hozhat változást.

Kőszegi András
Legyen ez a brandek trendje. Igen, legyen ez brandtrend. Nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttetek és hát ha azt mondjuk, hogy véleményvezérek mit mondanak, mi igyekszünk katalizálni. Köszönjük szépen.
(BrandTrend)